Virágos rétek ölelésében bukkantunk rá a kávási Boronaútra.
Nem könnyű a Dunántúlon olyan helyet találni, ahol a természet csendjében múltidézés nyomán békebeli hangulat költözik ismét az ember lelkébe.
A Göcsej Galopp után a piros kereszt túraútvonal mentén újra csend van. A vadvirágos réteken nyílnak a réti boglárkák, és időnként a helyszínre tévedt vándort ruhájánál fogva próbálja haladásában lassítani a sok tündöklő vadrózsa bokor. Mesevilág ez, ahol az időt ugyan nem tudjuk visszafordítani, de kizökkenni a hétköznapi rohanásból mindenképpen sikerül.
Kávás 7 domb közé ékelődve várja a látogatókat. A közel 5 km hosszú útvonal régi parasztházak, ódon pincék, pajták, szőlőlugasok, prések mellett halad. A látnivalók emlékeztetnek a 19. századi életmódra. A tanösvény elején található kéményes házat egészen 1990-ig lakták.
A 3 óra alatt bejárható terület 200 m szintkülönbséget rejt. Induláskor érdemes a falu temetője mellett parkolni, ahonnan rögtön gyönyörű kilátás nyílik a környék lankáira. A hagyományőrző települést fák, virágok övezik, ám a körséta elején diófák árnyékában mindenképpen jó egy kicsit időzni. Az öreg fapadokon bámészkodva múlattuk az időt erőt gyűjtve az enyhe kaptatóhoz, ami ránk várt. Bazsarózsák, nőszirmok, és pipitér tarkítja a tájat, így indulásunk még inkább tétovára sikerült.
A szőlőhegyen minden teleknek saját kis házikója vagy pincéje van. Itt-ott még traktorral is lehet találkozni. Az útszéli virágsávon túl lugasok látszanak, melyek vége eltűnik a szemlélő az erdők irányába.
A különösen apró 250 fős Kávást írásos emlékek először a 13. században említik Kauashkuth néven, melyből egy évszázad múltán Kawwas lett. Akkoriban a helység a Kapornaki apátsághoz tartozott. Bár a települést sokan az örök várossal hasonlítják, alapvelő különbség, az apró zalai település a Szabó-hegy, Szomi-hegy, Vaskó-hegy, Bükk-hegy, Zsimba-hegy, Öreg-hegy és a Zsidó-hegy által körülvett völgyben fekszik, nem pedig hegytetőn..
A Boronaút mentén a szőlőhegyen mintegy 30 boronapince áll. Nyomukban járva még egy "Eltévedtél" táblácskát is találtunk egy lakatlan viskó mellett. Az utunkat azonban tovább folytattuk, ami egy újabb vadvirágos rét szélén vezetett, mielőtt leért volna a faluba.
Jó kirándulást kívánok!
