Az embereket tisztelni, az értéket képviselő hagyományokat megélni szükséges.

A hétvégén Olaszfára látogattunk egy kis szüreti mulatságra. A festői környezetben található apró Vas megyei településen lovas kocsikáztunk egy kicsit.

Az égiek csodás napsütéssel ajándékoztak meg minket szombaton. Meghívásunk volt az olaszfai jelmezes szüreti felvonulásra. Sokat készültünk, hogy megjelenésünk autentikus legyen, így kicsit késve indultunk útnak. Kissé bogaras, természetbúvár, ám rendkívül jóságos Schwarz gróf, és bájos lieblingjének szerepét vállaltuk.

A helyiek rengeteg finomsággal készültek. A falu 7 utcájában a népes szüreti felvonulók társasága táncolt, mulatott és kóstolt. Kemencés pomposkát, házi süteményeket kínáltak az olaszfai lakosok. Mi is gazdagodtunk gasztroélményekkel.

Az egész életen át tartó tanulás és a közösségek jegyében kisebb minitalálkozót is tartottunk hárman, akik együtt jártunk 5 éve egy közművelődés témájú képzésre. Mondhatnánk, hogy együtt koptattuk az iskolapadot, ám ez a valóságtól valójában nagyon távol lenne. Együtt tanulmányoztuk és éltük át, milyen közösségekhez tartozni, és ezt hogyan lehet még élményszerűbbé és hasznosabbá tenni.

Az eredmény Olaszfán is rendkívül jól látszik. Köszönet a szívélyes vendéglátásért! Közreműködött a Fergeteg Néptánc Egyesület. A rendezvényt Közösségi Ház - Olaszfa szervezte.

Lóháton a Góré Dombi Sportegyesület lovasai vettek részt a felvonuláson. Csikósként Szakos Roland közreműködését láttuk. A fogatokat az Olaszfa Nonius biztosította.

Szívesen visszatérünk még erre az apró településre, melynek környezete egy pici olasz élményt mindig belop a szívünkbe. Mi a tanulság?

A hosszú és jó életet nem évekkel, hanem élményekkel és szép emlékekkel mérik. A fontos az, hogy mennyi élet volt az éveidben.

Aki nem hiszi, legközelebb vegyen részt ezen a klassz programon!