A jogrend és a büntetőjog az elmúlt évszázadokban sokat változott.
Vannak bűntettek, melyekért a középkorban börtönbüntetés járt, napjainkban pedig még a vétségek között sem szerepelnek.
Egyes büntetési formák közmondásban élnek tovább a társadalmunkban. Az egyik legbomlasztóbb cselekedet a megszégyenítés. A 17. századtól azonban ez a fajta büntetési forma a joggyakorlat része volt.
A messzelátóra állítás azt szolgálta, hogy a bűnöst minél nagyobb tömeg lássa távolból is. Az elítéltet pellengérre állították. A helyet általában a piactér alatti börtön fölött hozták létre. Német területen a büntetési forma a 13. századtól terjedt el, melyet V. Károly 1532-ben törvénykönyvbe foglaltatott.
A szégyenoszlop a magyar falvak és városok központi részének egyik látványossága volt a 18. századig. A piactéren, a községháza előtt vagy a malom mellett felállított büntetőhelynél a lakosságnak módja volt a pellengérre állított személyek gúnyolására, nyilvános megszégyenítésére. Akkoriban a tyúktolvajokat és a pletykás némbereket, asszonyokat is így büntették.
Volt idő, amikor hazánk egyik településén a férfiak jelenlétében ülve maradó nőket is magas helyre épített messzelátóhoz kötötték ki egy időre. A büntetés súlyosabb minősített formáját a nyakba akasztott szégyentábla mutatta. Ezt a büntetési formát II. József tiltotta, ám 1786-tól a 19. században is a büntetőjog része maradt lopásra vonatkozóan.
Amikor a kőépítményhez kötözésnél hóhér is jelen volt, az a büntetett személy jogfosztottságát, a polgári becsületének teljes elvesztését jelentette. Akinek kardot tettek a kezébe, az halálbüntetést érdemelt volna, ám valamilyen okból megkímélték az életét.
A büntetési forma napjainkban már csupán fogalomként közmondásban él tovább. Az ártalmas pszichikai presszió, mások előtt történő megszégyenítése az embernek szintén romboló, csak más formában valósul meg. Előfordult az elmúlt évszázadokban is, hogy valakit alaptalanul, csupán gyanú miatt hamisan vádoltak meg. Ilyen esetekben jóvátételre azonban nem sok esély volt.
Magyarországon egyetlen szégyenkő maradt fenn. Az utolsó elítéltet Fertőrákoson krumplilopásért kötöztek ki a kőoszlophoz. A pellengérezés interaktív formáját a veszprémi Börtönmúzeumban bárki kipróbálhatja.
