A világ történelmének viharos évszázadaiban sok hátborzongató dolog történt.

A múltat tanulmányozni, összefüggésekkel tisztában lenni hasznos dolog. Számomra az egyik legérdekesebb terület a jog, a jogrendszer működése, a szereplőinek feladatai. Évszázadokon keresztül sok más mellett a hóhéroknak bőven volt dolga.

A halálbüntetés első írásos emlékei Hammurapi uralkodásának idejéből származnak. Az ítélet ezen formáját már alkalmazták az ókori birodalmakban is. A Római Birodalomban előfordult, hogy a büntetést emberáldozat jelleggel is megvalósították.

Nemrég a veszprémi Börtönmúzeumban jártam, ahol rábukkantam a vörös büntetőjogi különös jelentésére. Míg a kereszténység számára a szín a bűnbocsánatot, a vértanúságot vagy éppen az életet jelképezi, a kivégző ruhájának vörös árnyalata a jogszerű ítélet végrehajtást mutatta. Bár a bakó munkájára szükség volt, és a ’Ne ölj.’ parancsolat alól a társadalom is felmentette jogszerűnek határozva meg a tevékenységét, a hóhér elszigetelten élt.

Mit csinált a hóhér?

A kivégzések végrehajtói voltak. Az élet és a halál határán álltak. Bár halálbüntetés hiányában régen eltűntek már a köztudatból is, a róluk szóló hátborzongató leírások azonban a mai napig elrettentésül szolgálnak. Feladatuk nem csupán a kivégzések biztonságos végrehajtása volt, hanem a halottak, az elhullott állatok eltemetése is. A kivégzőkkel tilos volt érintkezni, mégis a halálos, megfékezhetetlen járványok idején a lakosságból felkeresték őket gyógyulás reményében.

A nagyszombati hóhérról feljegyezték, hogy 1771-ben az orvosképzés elindulásakor bejárt egyetemi oktatásra. A hallgatók visszajelzései alapján tiltották ki a felsőoktatásból. Az ítélet végrehajtók körül gyakran babonás legendák keringtek, mely szerint egy-egy eszközük gyógyító erővel rendelkezik. Tény, hogy anatómiai ismeretekkel rendelkeztek, csodatevő erejük létére azonban elfogadható tudományos bizonyíték nincsen.

És kiből lett hóhér? Volt idő, amikor az elítéltek halálbüntetésüket felcserélhették azzal, ha kivégzőnek álltak be.

Kivégzési formák

Az egyik legrégebbi halálbüntetés végrehajtás a méregpohár volt. Szókratészt az athéniak istentelenség vádjával így végezték ki, melyben a filozófusnak aktívan kellett közreműködni. Kiitta az elé letett méregpoharat.

A bírósági ítélet alapján jogszerűen végrehajtott emberölés másik, legáltalánosabb eszköze a pallos volt. Használatát gyakran párosították Magyarországon is a kerékbetöréssel vagy a karóba húzással. A bárd elsődleges használata a bűnös szenvedésének enyhítésére szolgált.

A lopási cselekmények miatt a legtöbbször akasztás járt. A vagyon elleni bűncselekményeken kívül hadbírósági esetekre is alkalmazták.

A halálbüntetési formák sorában ott van még rengeteg egyéb mellett az elevenen elégetés, a ketté fűrészellés, az élve főzés, vagy például a kibelezés is. Arról nem is beszélve, hogy az ítélethozatalok százai között jogszerűtlen, koholt vádak alapján lefolytatott eljárások is voltak. Ennek nyomán ismertük meg például a vértanúk történeteit.

A büntető törvénykönyv 1878-as tárgyalásán heves vita alakult ki a kivégző eszközökről. A nyaktiló meghonosítása nem valósult meg. Az akasztás vált általánossá. Később módosult a bírói gyakorlat is, így a századfordulón halálbüntetést gyilkosság esetén szabtak ki a törvényszolgák.

És kicsoda a Hóhér?

New Orleans nem csupán a rengeteg zenei tehetségről, az utcai muzsikálásról, vagy a vidám temetési menetekről híres. A 20. század elején a városban egy sorozatgyilkos szedte áldozatait. Elmeháborodott ámokfutása ellenére személyazonosságát a mai napig titok fedi. A hidegvérű gyilkos általában olasz-amerikai származású nőket ölt a saját otthonukban.

Nyitókép: Szókratész kivégzése