A fényképészet története tárul fel abban a helyiségben, ahol egy fotóscsoport tagjai alapítottak klubot.

Azt mondják kicsi a világ. És vitathatatlanul aprók vagyunk benne mi magunk is.

Amikor Kardos Tamás fotóművész Életképek című jubileumi könyvéhez hozzájutottam évekkel korábban, még nem gondoltam, hogy később magával az alkotóval személyesen is megismerkedek majd. De az elmúlt héten így történt.

Gyönyörű napfényes délután indultam útnak az elmúlt hét elején, hogy Kardos Tamás kiállítását néhány fotós társaságában megnézzem a szombathelyi Magyar Művészeti és Innovációs Központ aulájában. A festőművészek munkáival körbevett fényképek színvilága és hangulata is magával ragadó volt az első pillanattól.

Miközben a többiekre vártam, egy nagy, fekete versenyzongora jelenléte erősen motivált zenélésre is. Ám a kiállítóterem felelősének kissé zord hozzáállása - teljesen helyes módon - rendre intett a laza viselkedésemből. A figyelmem ismét a fotózásra irányult néhány másodperc után.

A korábban Fényíró Műhelyként megnyitott kiállítás helyszíne a szombathelyi Zsidó Kultúra Házában augusztus 29-től klubhelyiségként is működni kezdett néhány elszánt, tehetséges fotós csapatmunkájaként. A közösség alapítója és vezetője Vass Péter Bexter.

Időnként nagyon jó és hasznos élmény kimozdulni a megszokott komfortzónánkból. Bár kiállításokra ritkán járok, mégis a fotózás iránti szűnni nem akaró rajongásom képes megmozdítani engem is különböző programokra.

Miután megismerkedtünk Tamással Bexter szervezésének köszönhetően, a képek nézegetésének kíséretében jó hangulatú sztorizás kezdődött élethelyzetekről és a fotók elkészítésének körülményeiről. A történetek hallatán újra felfrissült bennem a fényképezés iránti rajongás. A fotókról áradó természetesség menedék volt számomra a digitális manipulációk képi ábrázolásának korszakában.

Kardos Tamás egyébként 8 éve, 2014-ben egy fotókiállítással búcsúzott el szülővárosától, Szolnoktól. A fotóművész az Alpokalja gyönyörű hegyvonulatainak ölelésében építette fel új otthonát a történelmi kisváros, Kőszeg közelében. Az alkotó az elmúlt években Vas megyében is bemutatta már néhány helyen korábbi munkáit. 2021-ben pedig a közönség előtt megnyitotta kapuit a Fényíróműhely fotótörténeti és fotózástechnikai kiállítás is. Az idei év augusztusának 29. napjáig még nem jártam a helyszínen.

Bármennyire szívesen nézegetek Tamástól származó fényképeket, az új klubhelyiség iránti kíváncsiságom nem hagyott nyugodni. Várakozásomon felüli gyönyörű világ várt. Ahogy beléptem a Fényíróműhely ajtaján, a fotóst legyűrte bennem a lakberendező, és rabul ejtett a látvány. Az antik bútorok, az ódon, mégis patinás eszközök bevontak egy olyan univerzumba, amit csupán a könyvek lapjairól ismertem. Érezni akartam a régmúltat, így két helyes mackó közé be is költöztem a cuccaimmal egy elegáns kanapéra.

A műteremként is használható helyiség klassz módon van berendezve. A tárgyak az elmúlt évszázadok pillanatait is behozták számomra a jelenbe, ugyanakkor megállt velem az idő.

Már csupán egy régi abroncsos estélyi ruha kellett volna, hogy a 19. századi európai irodalom könyvlapjairól a regények epizódjai megelevenedjenek.

Rendkívüli, felejthetetlen élmény volt ezt látni. Köszönet érte.

A fotográfia hivatott megtalálni azt a legjobb pillanatot, melyben megállítjuk az időt, és belesűrítjük az átélt élményeket.

A fotótörténeti múzeum Kardos Tamás és Magyar Zoltán gyűjteményét mutatja be Szombathelyen a Zsidó Kultúra Házában.

fotók: Kóta Melinda