Szeged első nyomdája közel fél évszázadig működött.
A Burger-nyomda néven elhíresült vállalkozás a közélet kiadványainak fellegvára volt hosszú időn keresztül. Köszönhető volt mindez mecénás tulajdonosának, Burger Zsidmondnak.
Burger Zsigmond 1817-ben látta meg a napvilágot Miskolcon. Apja posztókereskedőként tartotta el négygyermekes családját. Korai halála miatt a fiú 4 évesen lett árva. Az édesanya – Ströbl Magdolna, Tömörkény István író nagynénje – legnagyobb fia tragikus halála miatt nagy szegénységben gondoskodott gyermekeiről. Bár Zsigmond először szíjgyártónál kezdett dolgozni, különös módon érdeklődött a könyvnyomtatás és a betűszedés iránt. Lakóhelyéről megszökött Budapestre, majd a forradalom idején Szegedre utazott, és a Grünn-nyomdában dolgozott. A tulajdonos abban az időben nem tartózkodott Szegeden, így a teljes irányítást Burger Zsigmondra bízta.
Burger 1855-ben vásárolta meg a nyomdát apósa, Ströbl Ignác segítségével. Ebben a nyomdában készültek Löw Lipót és fia, Löw Immanuel írásai, valamint a korábban alapított Szegedi Izraelita Hitközség kiadványai is. A férfi a munka mellett nagy gondot fordított tanoncainak képzésére, de nagylelkűen támogatta Szeged kulturális életét is. Részt vett a közélet szervezésében, több városi testület alelnöki posztját is ellátta. Városi képviselőként gondosan szervezte a közügyeket. Alig volt Szegeden olyan közhasznú vagy kulturális intézmény, melyben ne lett volna nagy befolyása.
1874-ben utolsó útjára Szeged szinte teljes lakossága elkísérte.