Szeged első nyomdája közel fél évszázadig működött.
A Burger-nyomda néven elhíresült vállalkozás a közélet kiadványainak fellegvára volt hosszú időn keresztül. Köszönhető volt mindez mecénás tulajdonosának, Burger Zsigmondnak.
Burger Zsigmond 1817-ben látta meg a napvilágot Miskolcon. Apja posztókereskedőként tartotta el négygyermekes családját. Korai halála miatt a fiú 4 évesen lett árva. Az édesanya – Ströbl Magdolna, Tömörkény István író nagynénje – legnagyobb fia tragikus halála miatt nagy szegénységben gondoskodott gyermekeiről. Bár Zsigmond először szíjgyártónál kezdett dolgozni, különös módon érdeklődött a könyvnyomtatás és a betűszedés iránt. Lakóhelyéről megszökött Budapestre, majd a forradalom idején Szegedre utazott, és a Grünn-nyomdában dolgozott. A tulajdonos abban az időben nem tartózkodott Szegeden, így a teljes irányítást Burger Zsigmondra bízta.
Burger 1855-ben vásárolta meg a nyomdát apósa, Ströbl Ignác segítségével. Ebben a nyomdában készültek Löw Lipót írásai, valamint a korábban alapított Szegedi Izraelita Hitközség kiadványai is. A férfi a munka mellett nagy gondot fordított tanoncainak képzésére, de nagylelkűen támogatta Szeged kulturális életét is. Részt vett a közélet szervezésében, több városi testület alelnöki posztját is ellátta. Városi képviselőként gondosan szervezte a közügyeket. Alig volt Szegeden olyan közhasznú vagy kulturális intézmény, melyben ne lett volna nagy befolyása.
Burger Zsigmond kezdeményezésére jött létre a több évtizeden át kiadott Szegedi Híradó, valamint a Ben Chananja teológiai kérdésekkel foglalkozó lap is. Az első szám 1844-ben jelent meg. A következő pedig 14 év szünet után 1858-tól volt elérhető. A lap a magyar zsidó kulturtörekvések nélkülözhetetlen dokumentuma volt 1867-es megszűnéséig.
Burger Zsigmond nyomdájában Löw Lipót szegedi rabbi beszédei is megjelentek:
Az érdem elismerése /1874/
Löw Lipót értekezése a könyvtárak történetéről /1873/Az áldozatlan zsidó kultus - történelmi vázlat /1871/
Az élet fája /1866/
Történelmi és vallástudományi értekezések /1861/
Sámuel próféta és Széchenyi István történelmi párhuzamban /1860/
1874-ben utolsó útjára Szeged szinte teljes lakossága elkísérte. Burger Zsigmond nyomdáját néhány évig még özvegye, Burger Zsigmondné Ströbl Magdolna működtette. A nyomdából került ki 1876-ban a szegedi Izraelita Hitközség Löw Lipót végtisztessége c. kiadvány.
forrás: Löw Immánuel és Kulinyi Zsigmond: A szegedi zsidók 1785-től 1885-ig /Kiadja a Szegedi Zsidó Hitközség Szeged, 1885./
