Recseg, ropog időnként körülöttünk a világ. A végletes történések újra fellebbentik az apokalipszis érkezésének fátylát.

Sokan hallottunk már legendákat szörnyekről, leviatánról, mélységből előbújó árnyakról, rémséges alakokról. Ezek a mendemondák ismét előtérbe kerülnek az összeesküvés-szerű elméletekkel együtt, amikor világszerte szélsőséges időjárás, valamint természeti katasztrófa pusztít. 2025. felénél túl van már a Föld néhány kataklizmán.

A világvégét előrejelző próféciák, jövendölések a jövőre nézve is tartalmaznak vészjósló történéseket. Bár a legtöbb embernek ezek mese témának vagy sci-fi sztorinak tűnnek, érdemes tanulmányoznunk a múltat, a jelent és a jövőt is.

Természeti katasztrófák

A legnagyobb katasztrófák között ott vannak az ószövetségi történetek. De az ókori íróknál, költőknél is találhatók egészen különös teóriák a kataklizmák eredetéről.

Sokan ismerik Noé esetét, akinek csupán családja menekült meg az egész bolygónkat érintő vízözön során.

Sodoma és Gomora virágzó városok voltak, melyek néhány óra alatt földrengés, kénköves tűzeső következtében nyomtalanul eltűntek a Föld színéről és a történelem lapjairól.

A vulkánok szintén hatalmas, folyamatosan fennálló veszélyt jelentenek a lakosságra. A lávatalapzaton épült Pompei a fortyogó Vezúv lábánál szintén a természet erejének áldozata lett lakosaival együtt. A rómaiak a tűzhányót kialudtnak vélték, ezért építkeztek a közelében.

A Római Birodalmat sem kímélték a természeti katasztrófák. Földrengés következtében pusztult el Antiochia, Seleukeia, valamint Anazarbos is.

Az Orontés-folyó partján települt város előbb a Szeleukida Birodalom fővárosa, majd a Római Birodalom harmadik vagy negyedik legnagyobb városa volt. Nem ez volt az első és utolsó a várost érintő földrengések sorában, de talán a legsúlyosabb. A földrengés áldozatainak számát a becslések 250.000 főre teszik.

A hellenisztikus korban az egyik legnagyobb pusztítás Hipposz várost érte. A földrengés következményeként romba dőlt település teljesen elnéptelenedett.

Átugorva évszázadok történelmén említésre ad okot, hogy sziklafalra emlékeztető cunami döntötte romba 2004-ben az indonéziai Szumátrát. A természeti katasztrófa a történelemben addig ismert legnagyobb víz alatti földrengés felszín feletti pusztítását mutatta meg.

Augusztusban lesz 20 éve, hogy a Katrina hurrikán borzalmakat hagyott maga után a Mexikói-öbölben, az Amerikai Egyesült Államok partvidékén.

2024-ben Vólosz várost környezeti kihívás érte. A kikötőváros partját ugyanis több tonna oszlófélben lévő döglött hal borította el. Kutatók szerint az ökológiai katasztrófát egy árvíz okozhatta.

2025 májusában Chile déli részét rázta meg egy 7,3-as mértékű földrengés. Krétát szintén brutális rázkódás érte, melynek epicentruma víz alatti volt. Júniusban 2 hét alatt Japán közel 900 földrengést élt át. Ausztriában sárlavina söpört el egy falut, Törökországban pedig 761 erdőtűz pusztított a napokban.

Mai hír, hogy az indonéz Flores-szigeten 16 km-es hamufelhővel tört ki a Lewotobi Laki-Laki vulkán.

A Szeizmológiai Obszervatórium az elmúlt 30 napban Magyarországon is jelentős számú földrengést listázott, és a korábbi viharok is jelentős károkkal mutatják a természeti erők szélsőséges mozdulásait.

Pusztító járványok

A borzalmak nem tűnnek el láthatatlanul az emberiség történetében. Olyan ez, mint egy tájseb, melyet ha visszahódít magának a természet, akkor is látszanak a fájdalmas nyomok.

A „fekete halál” a 14. század derekán Ole Benedictow történész becslése alapján 5 év alatt Európa lakosságának közel a felét irtotta ki.

A betegségek birodalmak életét befolyásolták, felemelkedésüket, vagy éppen bukásukat okozták az elmúlt évezredekben. A pestis, a himlő, a malária, de a néhány éve tomboló covid is fordulópontokat vitt a nemzetek életébe is az egyéni sorsokon túl.

Próféciák, jóslatok

A jövendölések rengetegében nem könnyű eligazodni. Évszázadok teltek el úgy, hogy rendszerint fellobbant az az emberiség pusztulására vonatkozó várakozás.

De vajon mikor teljesednek be az előrejelzések?

Egyet biztosan állíthatunk. Ezt napra pontosan senki nem tudja. A történelem számos bizonyítéka utal erre. Töprengeni, felkészülni ugyan lehet, ám a megmeneküléshez a korábbi tapasztalatok alapján szerencse is kell az ismereten kívül.

Minden idők egyik legismertebb jövendőmondója Michel de Nostradame, azaz Nostradamus asztrológus-csillagász, aki 1555-ben adta ki jóslatait A próféciák címmel. Személyiségét és tevékenységét titkok veszik körül, írásaiból sok információ kiolvasható, állítják követői. A kissé ködös, és többféleképpen is értelmezhető látomások azonban vitathatatlan, hogy néha-néha eltalálják a valóságot napjainkban. A ’valami történhet majd valahol’ és a ’beteljesedések’ között azonban néhol egészen nagy szakadék tátong. Mindenképpen elgondolkodtató, hogy Nostradamus egyik legismertebb beteljesedett jóslata Szent Quentin ostroma volt, ami 1557-ben vált valósággá.Az előrejelzés a város elestéről szólt, melynek pontos körülményeit is leírta.

Apokalipszis

Az egyre gyakrabban emlegetett kifejezés feltárást, feltárulkozást jelent, melynek lezárása egyszerűsítve világvégét jelent. Az eredeti jelentéstartalommal bíró görög apokalüőszisz szó (ἀποκάλυψις) az elrejtett dolgok, titkok felfedésére, kinyilatkoztatására utal.

Az újszövetségi Jelenések könyve mellett ószövetségi példák is olvashatók az idők végére vonatkozóan. Az apokaliptikus írások olyan korban jöttek létre, amikor képek, szimbólumok rejtélye övezte azok pontos tartalmát. Ezek a könyvek az ún. ’utolsó idők’ legvégső eseményeire utalnak. Máté evangélumának 24. rész 6-8. verseiben a következő információkat találjuk:

Hallanotok kell majd háborúkról és háborúk híreiről: meglássátok, hogy meg ne rémüljetek; mert mindezeknek meg kell lenniök. De még ez nem itt a vég.
Mert nemzet támad nemzet ellen, és ország ország ellen; és lésznek éhségek és döghalálok, és földindulások mindenfelé.
Mind ez pedig a sok nyomorúságnak kezdete.

A fentiek egy részét már sok éve tapasztaljuk, azonban teljes tartalmukat beteljesedésük idején fogjuk megérteni.

Ez egy gondolkodtató véleménycikk.

Nyitó kép: Pieter Brueghel the Elder: A halál diadala (1562 körül)